Családi ház építés

A koszorú a külső falak merevségét növeli. A külső falon végigfutó, betonba ágyazott betonacél-vasalásból áll. A koszorúr különösen azért szükséges, hogy a sok nyílással tagolt külső falat stabilizálja és a tetőszerkezetből átadádó erőket a falakra egyenletesen elossza.

Koszorút úgy lehet készíteni, hogy a falra fazsaluzatot készítünk, amelyet a betonacélszálak elhelyezése után betonnal öntünk ki. Ez azonban nagyon munkaigényes. A koszorút ezért általában U alakú zsaluelemekkel építjük meg, amelyeket a falazótéglákhoz hasonlóan a falra teszünk. U alakú zsaluelemek a különböző falazóanyagokhoz, így égetett téglához, pórusbetonhoz stb. illeszkedő kivitelben, a falvastagsághoz kaphatók.

Ha az U alakú zsaluelemek ugyanabból az anyagból vannak mint a falazat, nehézség nélkül vakolhatók, sőt vakolatlan falazatban is alkalmazhatók. Vakolatlan falazat esetén az állófugákat habarccsal töltjük ki. Ekkor kívülről alig különböznek a falazótégláktól. Ha a falat vakoljuk vagy burkolótéglákkal takarjuk, akkor az U alakú zsaluelerneket vakolás nélkül is egymás mellé tehetjük. Igy a falazáskor jelentős munkát megtakaríthatunk.

A körbefutó U alakú héjba legalább két-két 12 mm átmérőjű vasalást helyezzünk el. Az acélszálak átmérőjét és számát a statikai számítás adja meg. Ha az U alakú héj elkészült és a vasalást elhelyeztünk, a koszorút betonnal kiöntjük és tömörítjük. A koszorút csak a beton teljes szilárdulása, azaz kb. 30 nap után szabad terhelni.

Burkolatlan vagy vakolatlan falakban a nyílások fölött nem használunk áthidalót, mert az csúnya. Ilyenkor éltéglasort falazunk, azaz a téglákat hosszanti oldalukra állítjuk. Az éltéglasornak önmagában van annyi szilárdsága, hogy nagyobb nyílást is át tud hidalni. Az éltéglasort nagyon gondosan, tele fugákkal falazzuk, hogy az valóban tartson.

Jó minőségű falazóhabarcsot alkalmazzunk. Az erősen nedvszívó téglákat hosszabb időn át nedvesítsük be. Falazáskor azonban felületük legyen száraz, hogy a habarcs kellően tapadjon. Az éltéglasor alá falazáskor gerendákból alátámasztást kell építeni, amely az éltéglasort megtartja, míg a habarcs meg nem köt.

Az ablak- és ajtónyílások fölé áthidalót kell készíteni, amely elosztja a fölötte lévő falazat terhelését. Ez újonnan létesítendő falakra és régi falakra vágott ajtó- vagy ablaknyílásokra egyaránt érvényes. Az előre gyártott áthidaló zsaluzást az U-zsaluelem betonágyában helyezünk el a vasalást, ami felveszi fel a húzóerőket. Az áthidalá lehetőleg ugyanabból az anyagbál legyen, mint a falazat.

Igy elkerülhetők a vakolat repedései. Mészhomok tégla falakhoz tehát mészhomoktégla- áthidalót, téglafalakhoz tégla-áthidalót, pórusbeton falakhoz pórusbeton áthidalót használunk. Az áthidalók HJ > 11,5 CM L Belső szélesség <2J6m T árnaszköz < 2,815 m Az éthidaló hossza Ablaknyílás fölötti áthldalás Éltéglasor ablak- és ajtónyílások áthidalására a téglák méreteinek megfelelő szélességben és különböző hosszakban kaphatók. Az áthidalót a fal felfalazása során habarcságyban úgy helyezzük el az ajtó- vagy ablak-nyílás fölé, hogy jobbra és balra legalább 11,5 cm hosszan felfeküdjön a falazatra.

Az U-zsaluzat alulra kerüljön. Azokat az előregyártott áthidalókat, amelyeken repedések láthatók vagy a vasalás kilátszik, semmilyen körülmények között nem szabad felhasználni, mert azok sérültek és nem tudják megtartani a fölöttük elhelyezkedő falazat tömegét. Ha az áthidaló fesztávolsága egy ablakvagy ajtónyílásánál nagyobb, szakemberrel készíttessük el. Az áthidaló fölött különösen gondosan töltsük ki a téglák közötti fugákat.

A pince védelme a nedvesség ellen A pince építése meghatározó feladat, mert a falakat a talajnedvesség, sőt a nyomás alatti talajvíz erősen lerheli. A falakat ezért kívülről nedvesség ellen fokozottan kell védeni. A pincefalak gyakran készülnek üreges falazóblokkokból vagy nagyobb testsűrű ségű (G4-es) pórusbetonbál. Magas talajvízszint vagy különleges terhelés esetén az egész pince elkészíthető vasbetonból.

Ez a munka a házilagos kivitelezés lehetőségeit meghaladja, azt végeztessük el tapasztalt építési vállalkozóval. Ha a kész pince falán, nedves foltok nagy tömítetlenségek jelentkeznek, az utólagos szigetelés igen költséges. Vízszintes szigetelés Feltétlenül szükséges, és azt az építési szabályok is előírják, hogy a falazatban a felszálló nedvesség ellen vízszintes szigetelést helyezzünk cl.

Ez a bitumenes sávbél készül, amely a falvastagságoknak megfelelően tekercsben kapható. Gyakran alkalmaznak fáliacsíkokat is. A záróréteget úgy tegyük be a falba, hogy az esetleg belül vagy kívül felhordott vakolatot is megbízhatóan megszakítsa. Az egyes sávokat legalább 10 cm átfedéssel

A habarcs feladata, hogy a bedolgozott összefalazott téglák egyenetlenségeit kiegyenlítse ás azokat szilárdan összekösse egymással. A habarcsnak azonban rugalmasnak is kell lennie, hogy a falazat az ülepedésekel ás rezgéseket kibírja. Ezen túlmenően friss állapotban legyen képlékeny és jól bedolgozható. A falazóhabarcs kötőanyaga a mész és a cement.

A homok képezi a szilárd adalékot. A homok különböző szemcsézetű , tiszta legyen, ne tartalmazzon szerves anyagokat, p1. taleveloket A homok különböző szemcsézetű legyen, hogy a köztes tereket kItöltse és ne legyen szükség túl sok kötőanyagra és humuszt, és ne tartalmazzon sókat sem. Ez azt jelenti, hogy csak jó falazóhomokot lehet felhasználni.

A homokot tisztán tároljuk. A víz teszi a habarcsot képlékennyé és feldolgozhatóvá és indítja meg a szilárdulási folyamat kémiai reakcióit. A falazóhabarcshoz gyakran kémiai adalékokat adunk, elsősorban pórusképzó anyagokat. A pórusképző javítja a feldolgozhatóságot ás képlékenyebbé teszi a liabarcsot. A vízhez keverjük. A mennyiségi adatok gyártmányonként eltérők és a csomagoláson lévő feliratból állapíthatók meg. A falazóhabarcsok szilárdsági habarcsok tartoznak. Ezek a habarcsok kevésbé rugalmasak és nem Is jól feldolgozhatók.

Ezeket akkor alkalmazzuk, ha különleges szilárdsági követelrriényeket kell kielégíteni. Az építkezés helyszínén általában lapáttal szokás mérni. Ez a mérési eljárás nagyon pontatlan, mert egy lapát homok a nedvességtől függően nagyon eltérő mennyiségű lehet. Kézi keverés esetén a homok mennyisége kevesebb legyen, a gépi keverés jobb átkeverést biztosít. Ha keverőgép nem áll rendelkezésre, akkor a keveréshez válasszunk ki egy szilárd és tiszta felületet

A szükséges mennyiségű homokot szórjuk egy kis kupacba és adjuk hozzá a kellő mennyiségű meszet és cementet. Az összekeverendő mennyiség ne legyen túl nagy, hogy az egyenletes összedolgozás még lehetséges legyen. 20.. .30 lapátnál több keveréket kézi feldolgozás esetén ne keverjünk össze. A kupacot a lapáttal, Víz hozzáadása nélkül, többször forgassuk át, hogy a homok és a kötőanyag öszszekeveredjen.

Ha a keverék mindenhol egyenletes színű – vé vált, készítsünk a közepébe egy mélyedést és adjunk hozzá vizet. A víz hozzáadása után Újra alaposan keverjük át és ismételten adjunk hozzá egy kevés vizet, míg a habarcs lággyá és haszné- A homok a lapáttal pontatlanul mérhető Egy lapát száraz homok… .és egy lapát nedves homok .

A vizet a keverék közepén készített mélyedésbe öntsük 3 vödör homok és 1 vödör kötőanyag nem 4, hanem csak 2,5 vödör habarcsot ad latra alkalmassá nem válik. A víz hozzáadása csökkenti a habarcs térfogatát. Abból indulunk ki, hogy adott mennyiségű habarcshoz mintegy 1,6-szoros mennyiségű homok és kötőanyag szükséges.