Falazás


Pincefalak

augusztus 23rd, 2025

A pince védelme a nedvesség ellen A pince építése meghatározó feladat, mert a falakat a talajnedvesség, sőt a nyomás alatti talajvíz erősen lerheli. A falakat ezért kívülről nedvesség ellen fokozottan kell védeni. A pincefalak gyakran készülnek üreges falazóblokkokból vagy nagyobb testsűrű ségű (G4-es) pórusbetonbál. Magas talajvízszint vagy különleges terhelés esetén az egész pince elkészíthető vasbetonból.

Ez a munka a házilagos kivitelezés lehetőségeit meghaladja, azt végeztessük el tapasztalt építési vállalkozóval. Ha a kész pince falán, nedves foltok nagy tömítetlenségek jelentkeznek, az utólagos szigetelés igen költséges. Vízszintes szigetelés Feltétlenül szükséges, és azt az építési szabályok is előírják, hogy a falazatban a felszálló nedvesség ellen vízszintes szigetelést helyezzünk cl.

Ez a bitumenes sávbél készül, amely a falvastagságoknak megfelelően tekercsben kapható. Gyakran alkalmaznak fáliacsíkokat is. A záróréteget úgy tegyük be a falba, hogy az esetleg belül vagy kívül felhordott vakolatot is megbízhatóan megszakítsa. Az egyes sávokat legalább 10 cm átfedéssel

Falazóhabarcs

augusztus 22nd, 2025

A habarcs feladata, hogy a bedolgozott összefalazott téglák egyenetlenségeit kiegyenlítse ás azokat szilárdan összekösse egymással. A habarcsnak azonban rugalmasnak is kell lennie, hogy a falazat az ülepedésekel ás rezgéseket kibírja. Ezen túlmenően friss állapotban legyen képlékeny és jól bedolgozható. A falazóhabarcs kötőanyaga a mész és a cement.

A homok képezi a szilárd adalékot. A homok különböző szemcsézetű , tiszta legyen, ne tartalmazzon szerves anyagokat, p1. taleveloket A homok különböző szemcsézetű legyen, hogy a köztes tereket kItöltse és ne legyen szükség túl sok kötőanyagra és humuszt, és ne tartalmazzon sókat sem. Ez azt jelenti, hogy csak jó falazóhomokot lehet felhasználni.

A homokot tisztán tároljuk. A víz teszi a habarcsot képlékennyé és feldolgozhatóvá és indítja meg a szilárdulási folyamat kémiai reakcióit. A falazóhabarcshoz gyakran kémiai adalékokat adunk, elsősorban pórusképzó anyagokat. A pórusképző javítja a feldolgozhatóságot ás képlékenyebbé teszi a liabarcsot. A vízhez keverjük. A mennyiségi adatok gyártmányonként eltérők és a csomagoláson lévő feliratból állapíthatók meg. A falazóhabarcsok szilárdsági habarcsok tartoznak. Ezek a habarcsok kevésbé rugalmasak és nem Is jól feldolgozhatók.

Ezeket akkor alkalmazzuk, ha különleges szilárdsági követelrriényeket kell kielégíteni. Az építkezés helyszínén általában lapáttal szokás mérni. Ez a mérési eljárás nagyon pontatlan, mert egy lapát homok a nedvességtől függően nagyon eltérő mennyiségű lehet. Kézi keverés esetén a homok mennyisége kevesebb legyen, a gépi keverés jobb átkeverést biztosít. Ha keverőgép nem áll rendelkezésre, akkor a keveréshez válasszunk ki egy szilárd és tiszta felületet

A szükséges mennyiségű homokot szórjuk egy kis kupacba és adjuk hozzá a kellő mennyiségű meszet és cementet. Az összekeverendő mennyiség ne legyen túl nagy, hogy az egyenletes összedolgozás még lehetséges legyen. 20.. .30 lapátnál több keveréket kézi feldolgozás esetén ne keverjünk össze. A kupacot a lapáttal, Víz hozzáadása nélkül, többször forgassuk át, hogy a homok és a kötőanyag öszszekeveredjen.

Ha a keverék mindenhol egyenletes színű – vé vált, készítsünk a közepébe egy mélyedést és adjunk hozzá vizet. A víz hozzáadása után Újra alaposan keverjük át és ismételten adjunk hozzá egy kevés vizet, míg a habarcs lággyá és haszné- A homok a lapáttal pontatlanul mérhető Egy lapát száraz homok… .és egy lapát nedves homok .

A vizet a keverék közepén készített mélyedésbe öntsük 3 vödör homok és 1 vödör kötőanyag nem 4, hanem csak 2,5 vödör habarcsot ad latra alkalmassá nem válik. A víz hozzáadása csökkenti a habarcs térfogatát. Abból indulunk ki, hogy adott mennyiségű habarcshoz mintegy 1,6-szoros mennyiségű homok és kötőanyag szükséges.

Téglák mi micsoda?

• A tömör tégla olyan tégla, amelyben a pórusok aránya kisebb, mint a felfekvő felület 15%-a.
• A lyukas téglák a felfekvő felületre merőleges lyukakkal ellátott téglák.
• A kézzel formázott tégla szabálytalan felületű tégla.
• A homlokzati tégla fagyálló tégla, amely például burkolt falazathoz alkalmas.
• A klinkertégla fagyálló tégla, amely felületén színterezve van. Vízfelvevő képessége kicsi.
• A könnyű beton téglákat ugyanolyan méretekben készítik, mint a tömör és lyukas téglákat. A természetes horzsakő és különböző adalékok alkalmazásával tömegmegtakarítás és jó hőszigetelés érhető el.
• A pórusbeton falazóblokkokat liszt finomságúraőrölt kvarchomokból, mészből és cementből, valamint vízből és pórusképző anyagból készítik, ami milliónyi apró, levegővel töltött pórust hoz létre. Ez a gyártási eljárás a falazóelemnek különleges tulajdonságokat ad. Rendkívül könnyű , ez a szállításnál és a feldolgozásnál előnyös. További előnye a jó hőszigetelés.

A hővédelmi előírásokban megfogalmazott követelményeket kiegészítő hőszigetelés nélkül el lehet érni. Ezen kívül a pórusbeton falazóelemnek jó diffúziós tulajdonságai vannak. Ez azt jelenti, hogy különösen jól tudja a levegő nedvességét felvenni és Újra leadni.

A házilagosan építkezők számára fontos a jó megmunkálhatóság. A pórusbeton falazóelemeket a szokásos szerszámokkal lehet fű részelni, gyalulni, fúrni és marni. Igy például illesztett darabokat könnyen ki lehet vágni. A kis tömeg miatt a pórusbeton falazóblokkoknál más méretek használatosak, mint a tégláknál.

A normál elem hossza 60 cm, magassága 20 cm. A pórusbeton gyátmányok 5, 7,5, 10, 12,5, 15, 20, 25, 30 és 37,5 cm vastagságban kaphatók. Van ezenkívül különleges választék meghatározott célokra, például ablakáthidalásokhoz „U” alakú zsaluelemek, koszorú hőszigetelő elemek és válaszfal áthidalók. Tégla- és habarcs-szükséglet A habarcs-szükséglet tömör téglákra vonatkozik, lyukas és üreges téglák és falazóblokkok esetén kb. 10 %-kal többet kell számolni. Ezenkívül az építkezésen fellépő tégla- és habarcsveszteségre további 10 %-ot ell számítani.

Téglák fugázása

augusztus 17th, 2025

Ha azt akarjuk, hogy a vakolatlan falnak szép szabályos képe legyen, azt fugázni kell. Erre két lehetőség kínálkozik: Falazás és fugázás egy műveletben – a fugák lesimítása. Ha a falazást és fugázást egy mű veletben végezzük, a íalazóhabarcs jó minő- ségű és víztaszító legyen. A készhabarcs erre a célra különösen jól megfelel. A habarcsot falazáskor a tégla egész felületére egyenletesen felhordjuk, az álláhézagokat is jól töltsük ki.

Amikor a téglákat elhelyezzük és helyükre kerülnek, a habarcs kinyomádik a hézagokból. A habarcs víztartalmát – a téglák szívóképességét is figyelembe véve – úgy kell beállítani, hogy a habarcs ne folyjon le a téglán és azt ne szennyezze be. A kinyomódó habarcsot a vakolókanállal „levágjuk”. A habarcs már rövid idő múlva megköt, mivel a téglák szívóhatása vizet von el belőle.

Ezután egy tiszta, megfelelően kivágott faforgácscsal vagy a fugázókanálra húzott tömlődarabbal a fugát lesimítjuk. Ha falazáskor a fugák gondos kitöltésére nem ügyeltünk, azt a még friss falazaton a fugázákanállal felhordott falazóhabarccsal, majd annak lesimításával ki lehet javítani. Ha tiszta falazatot akarunk kapni, a lefolyó habarcsmaradékot távolítsuk cl, mielőtt a habarcs megszilárdulna.

Célszerűen legyen kéznél egy nedves rongy, hogy a téglákat folyamatosan le lehessen törölni. Utólagos fugázás Az utólagos fugázás több munkával jár. Falazáskor a fugákat 1,5.. .2 cm mélyen tisztára kikaparjuk. Fugázás előtt a falat tisztítsuk meg, és a téglák nedvszivóképességétől függően alaposan nedvesítsük be. A íugázóhabarcsot földnedvesre készítsük, kézzel gyúrható csomókat lehessen belőle formálni.

A fugázóhabarcsot fugázókanállal nyomjuk be a fugába, közben bal kezünkben egy simítódeszkán tartsunk egy kis habarcsot, amelyből a megfelelő mennyiséget cl tehet venni. A habarcsot a fugázókanállal erősen nyomjuk be a fekvő- és álláfugába és simítsuk le. A fugákba szerszám nélkül, mutatóujjunkkal is be lehet nyomni a habarcsot. A habarcsot ezután most is fugázólapáttal tömörítsük és simítsuk. Ha kézzel fugázunk, húzzunk gumikesztyűt, mivel a mész, cement és homok a bőrt megtámadja és fájdalmas sérüléseket okozhat.

Falrétegek csatlakoztatása

augusztus 12th, 2025

Bár a két réteget egymástól függetlenül falazzuk, azokat szilárdsági okokból megfelelően össze kell kötni. A rétegeket ezért rozsdamentes acélhuzal kapcsokkal kötjük össze, amelyeket falazáskor a hézagokban helyezünk el. A drótkapcsokra műanyag csepptárcsát húzunk. Ez megakadályozza, hogy a kondenzvíz a drótkapocs mentén bejusson a falazat belsejébe.

Egy négyzetméter falfelületre legalább öt drótkapcsot használjunk fel. A burkolóréteg szélén, falsarkoknál, valamint ablak- és ajtónyílásnál erősítés céljából méterenként további három drótkapcsot helyezzünk el. Ha a falrétegek közötti távolság nagyobb, mint 7 cm, a drótkapocs álmérője legalább 4 mm legyen, egyébként 3 mm megfelelő. Ha a falakat utólag kívánjuk burkolni, beverhető kapcsokat használjunk. Ezeket az elhelyezett műanyag tiplivel a lapokon át a falazatba előző leg kifúrt lyukakba verjük be. A külső réteg belső szélétől 5 cm távolságban a bevert kapcsot meghajlítjuk.

A felszálló nedvesség elleni védelemhez a fal taippontjánál, rendszerint a pince külső falán, vagy az alap első rétegén szigetetőréteget kell beépíteni. Ez egy fólia, amelyet belül a fal mentén felhúzunk és kifelé hajtunk. Ez lehetővé teszi, hogy a belső falon keletkező kondenzvizet kifelé elvezessük és így az ne okozzon károkat.

A talppont kialakítása szigetelő lemezekkel ellátott kétrétegű falazatnál Szellőzés Mivel a falban a hőmérsékletingadozások következtében folyarriatosan kondenzvíz keletkezik, meg kell teremteni a levegőzés és szellőzés lehetőségét. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a burkolórétegben alul és felül egyes állóhézagokat nyitva hagyunk, vagy szellőzőtéglákat helyezünk el. Egyszintes falaknál elég, ha vízszintesen 2.. .3 téglányi távolságban egy-egy állóhézagot nyitva hagyunk. A szellőzőtéglákat kb. 1 m távolságokban építsük be.

A levegőrétegnek szabadon kell maradnia. Ha a habarcs minősége nem megfelelő , vagy túl sokat használunk belőle, fennáll annak veszélye, hogy belehull a levegőrétegbe. Ennek következményeként a habarcs kapilláris hatása miatt a fal átnedvesedhet és ebből épületkár keletkezhet. Ezért gondosan falazzunk, hogy a habaícs behullását megakadályozzuk.